Betekintés az euroövezeti statisztikába. A statisztika bemutatása rövid leírásokkal, könnyen megosztható formában.

A lakásárak is tovább emelkednek

2021. október 20.

1. ábra A háztartási hitelek éves növekedési üteme az euroövezetben és a lakásvásárlási hitelkamatok
Új ügyletkötések kamatlába,
százalék

Háztartási hitelek növekedési üteme              Banki kamatlábak

Forrás: EKB-statisztika

Megjegyzés: a lakáshitelek a teljes korrigált hitelállomány mintegy 77%-át teszik ki.
.

A háztartási hitelezés növekedési üteme az elmúlt években fokozatosan nőtt, és 2021 augusztusában elérte a 4,2%-ot (lásd az 1. ábrát). Időközben az euroövezeti, lakásvásárlási célú bankhitelek kamatszintje folyamatosan csökkent, a 2011. augusztusi 3,9%-ról 2021 augusztusában 1,3%-ra.

Válassza ki az országát, hogy megtekinthesse a bankok által alkalmazott átlagos lakásvásárlási hitelkamatlábat.

Nőtt a lakásárak emelkedésének üteme is: az euroövezetben a lakásárak az elmúlt egy évben 7,3%-kal, az elmúlt három évben pedig 17,6%-kal emelkedtek. Amint a 2. ábra mutatja, a lakásárak valamennyi euroövezeti országban nagyobb ütemben emelkedtek az elmúlt három évben.

2. ábra A lakásárak változása
Euroövezeti aggregált és országos nominálárak
2021. 2. n.é.

 


Forrás: Eurostat és országos statisztikák, EKB számításai.

A 2. ábra az egyéves változásokat a hosszabb időszakokban bekövetkezett változásokkal hasonlítja össze, lehetővé téve, hogy megfigyeljük az euroövezetben és az egyes euroövezeti országokban az áralakulási dinamika nagy eltéréseit.

A legnagyobb változást Szlovákiában észlelték, ahol az elmúlt évben 18,6%-kal emelkedtek az árak, és Luxemburgban, ahol az elmúlt három évben 43,3%-kal.

A görgetősáv segítségével megvizsgálhatjuk különböző időtávokon a lakásárak alakulását az euroövezetben és az euroövezet országaiban.

3. ábra Lakásár-indexek és harmonizált fogyasztói árak (HICP)
Indexek: február / 2011. 1.n.é. = 100

Lakásárak       HICP

Forrás: Eurostat-statisztikák, EKB-statisztikák és számítások.

A lakásáraknak az inflációs rátához viszonyított, 2015 óta tartó viszonylag meredek emelkedését a 3. ábráról olvashatjuk le. Az euroövezet harmonizált fogyasztói árindexe (HICP) 2011 óta folyamatosan emelkedik, 2021 szeptemberében elérte a 15%-ot. Eközben a lakásárindex 32%-kal emelkedett 2021 második negyedévéig.

A megfelelő ország kiválasztásával összehasonlíthatjuk a lakásárak alakulását az inflációs rátával.

A háztartási szektorba olyan magánszemélyek vagy ezek csoportjai is beletartoznak, aki nem csupán fogyasztók, hanem vállalkozók is (pl. egyéni vállalkozók és jogi személyiség nélküli betéti társaságok). Idetartoznak még a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek (pl. egyházak, jótékonysági szervezetek és szakszervezetek) is, amelyek adatszolgáltatása a háztartásokkal együtt zajlik.

A lakásárak kifejezést gyakran a „lakóingatlan-árak” szinonimájaként használjuk. Az európai statisztikai rendszer által rendelkezésre bocsátott lakásárindexeknek (HPI-k) azonban vannak egyedi jellemzői is. A HPI-ket uniószerte összehangolt koncepció szerint állítják össze, és az Eurostat negyedévente szolgáltatja őket. A közzététel időpontjait publikációs naptárban hirdetik meg, és minden egyes adatpublikációt az Eurostat sajtóközleménye kísér.

Az EKB elsősorban a korrigált teljes háztartási hitelállományra vonatkozó idősort használja a hitelfolyamatok elemzéséhez, mivel az jobb képet nyújt az euroövezeti bankok (monetáris pénzügyi intézmények, MPI-k) reálgazdaságnak nyújtott hiteleiről. A kiigazított idősor tartalmaz a mérlegből kivett, hitelértékesítésekkel és értékpapírosítással kapcsolatos tevékenységek miatti korrekciót és az olyan fiktív számla-összevezetési pozícióknak a hatása miatti korrekciót, amelyek egyes bankoktól a vállalati csoportok felé irányuló készpénzkezelői szolgáltatásokból erednek.

A banki (MPI) mérlegstatisztikához kapcsolódó hitelekről szóló bővebb információkat az MPI-mérlegstatisztikai kézikönyvben, különösen a hitelekről szóló 4.3 pontban és a kiigazított hitelekről szóló 7.4 pontban találhatunk.

A lakásvásárlási célú banki hitelezést a háztartásoknak lakásberuházás – többek között épület- és lakásfelújítás – céljából nyújtott hitelként definiáljuk. Idetartoznak azok a lakóingatlannal fedezett hitelek (azaz jelzáloghitelek), amelyeket lakásvásárlásra használnak fel, és – ahol azonosíthatók – a személyes alapon nyújtott vagy más típusú eszközzel fedezett egyéb lakáscélú hitelek.

Banki kamatlábak – új ügyletkötések: úgy definiáljuk, mint a háztartás és a bank között létrejött bármely új megállapodást. Idesorolandó minden pénzügyi szerződés, amelynek a feltételeiben először van rögzítve a hitel kamatlába, továbbá minden már fennálló hitel újratárgyalása. Nem minősül új ügyletkötésnek a meglévő kölcsönszerződések automatikus – azaz a háztartás aktív közreműködése nélküli – meghosszabbítása, ahol nem tárgyalják újra a szerződési feltételeket, így a kamatlábat sem. A banki kamatlábak tehát eltérnek a hirdetményben szereplő nominális kamatlábaktól, mivel a háztartásoknak lehetőségük lehet arra, hogy a hitelintézettel vagy más intézménnyel az egyébként meghirdetett feltételektől eltérő, jobb feltételekről állapodjanak meg.

Az összetett hitelfelvételi költségmutatók a banki (monetáris pénzügyi intézményi) kamatstatisztikákon alapulnak. Ez a mérőszám a háztartások hitelfelvételi költségeinek pontos felmérésére szolgál, és tovább javítja az országok közti összehasonlíthatóságot. Az összesített hitelköltség-mutatóval kapcsolatos további információk a hitelfelvételi költségek mutatóiról szóló módszertani jegyzetben találhatók.

A megállapodás szerinti évesített kamatláb azt a kamatlábat jelenti, amelyben a bank és a háztartás az adott kölcsön esetében egyénileg megállapodott, éves szintre konvertálva és éves százalékos mértékben kifejezve. Ez azt jelenti, hogy a banki kamatlábak figyelembe veszik a kamattörlesztés gyakoriságát. Egyéb tényezők változatlanságát feltételezve, minél gyakoribb a kamattörlesztés, a statisztikákban annál magasabb kamatláb jelenik meg.

Az EKB mérlegstatisztikájában a növekedési ütemeket a tranzakciók alapján számítjuk ki, nem pedig egyszerűen az időszak végi kinnlevőségek összehasonlításával. A nem tranzakcióhoz kapcsolódó változásoknak a figyelmen kívül hagyásával ezek a növekedési ütemek csak a tranzakciókból eredő kinnlevőségek alakulását fejezik ki. A tranzakciókra és a növekedési ráták kiszámítására vonatkozó további információkért lásd az MPI-mérlegstatisztikai kézikönyv 7.2 és 7.3 pontjait.

Az euroövezet lakóingatlanár-mutatója nem más, mint az országos forrásokból származó adatokon alapuló, harmonizálatlan országos mutatók átlaga. Általában magában foglalja az új és meglévő lakóhelyeket – házakat és lakásokat egyaránt –, bár a tartalma országonként némileg eltérő. Ez jelzi a lakóingatlanok árának általános alakulási tendenciáit az euroövezetben. A lakóingatlan-árindex tranzakciókon alapul (azaz olyan gazdasági forgalmi adatokon, amelyek gazdasági érték létrehozását, átalakítását, cseréjét, átruházását vagy megszűnését tükrözik, és lakóingatlan tulajdonjogának megváltozásával járnak).

A 2. ábrán feltüntetett lakásárváltozásokat úgy számítjuk ki, hogy az „egyéves változás” esetében a 2021. második negyedévi legfrissebb rendelkezésre álló adatokat összehasonlítjuk az egy évvel korábbi második negyedévi adatokkal, a „kétéves változásnál” pedig a két évvel korábbi adatokkal, és így tovább.

A harmonizált fogyasztói árindexet (HICP) az Eurostat, az Európai Unió Statisztikai Hivatala számítja ki és teszi közzé olyan statisztikai módszertan alapján, amelyet az összes európai uniós tagállamban összehangolnak. A 3. ábrán feltüntetett HICP-adatok nincsenek sem szezonálisan, sem naptár szerint kiigazítva.

Az ebben a „Betekintésben” használt minden adatsor megtalálható az alul letölthető fájlban. Írország és Ciprus esetében nem álltak ilyen adatok rendelkezésre, ezért más idősorokat alkalmaztunk.

Banki (MPI) mérlegstatisztikai kézikönyv

A növekedési ráták kiszámítását az EKB Statisztikai Közlönyének technikai megjegyzéseiben ismertetjük.

Banki (MPI) kamatstatisztikai kézikönyv

MPI-kamatstatisztika: Általános leírás

Hitelfelvételi költségek mutatói – Módszertani jegyzet

MPI-kamatstatisztikai sajtóközlemények

Harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) Módszertani kézikönyv

Az ingatlanárakat az ERKT kockázati jelzőrendszere (2021. június, 36. szám) tárgyalja.

A számlák európai rendszere – ESA 2010

A kamatlábstatisztikákra, például a lakásvásárlási célú hitelezésre, valamint a lakóingatlanárakra és a HICP-re vonatkozó adatok megtalálhatók az EKB Statisztikai Adattárában.

Az ebben a Betekintésben használt minden adatsor megtalálható az alul letölthető fájlban.